Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zeneterápiáról

2008.05.21

(JEGYZET, NEKED, A ZENEMŰVÉSZETI EGYETEMEN, BUDAPEST, 2006, DUNKEL) (részletek)
Szia! Gyere velem, ezúttal egy spéci koncertre. Ezen a koncerten az idegsejtek
kisülései adják a zenei mintát: gondolatok szimfóniájára hívlak. Biztosíthatlak, hogy
sokszínű lesz, mert a zeneterápia tudományközi terület, ennek köszönhetően igen
változatos és üdítő. Tuti, hogy ez nem szakbarbarizmus, és nem unalmas. Gondolj bele:
kinek ne lenne lelke? Lelki dolgai, élethelyzettel járó problémái? S ki ne hallgatna
zenét? Sétálj velem végig e jegyzet lapjain, s megtudhatjuk;
- Mi a zene?
- Mit értünk terápián?
- Milyen betegségeink vannak?
- Miben segíthet a zene?
- És akkor, mi is az a zeneterápia?
- Vajon kik végezhetik?
- És akkor hol és kiken alkalmazható a zeneterápia?
* * *
Hunort az osztályon láttam viszont. 2000-ben bizony, még volt hálós ágy. Ott tombolt
egy darabig, majd sértődötten a fal felé fordult. Ha valaki a kórterembe lépett, ordított.
Harmadjára tértem vissza, de ezúttal egy szoprán furulyát hoztam magammal… és
játszani kezdtem. Hunor kacagott. Viháncolt. Nevetetett. Egészen az ágy széléig
merészkedtem. Rám sem figyelt, de a zenének nagyon örült. Talán, ha 23 éves lehetett,
de arca most öregnek tűnt. Ám a furulyaszó után, ami nem több, ha 3 perces volt, úgy
örült, olyan ártatlanul és önfeledten, mint egy gyerek… -Ezt hogyan csinálja? -Kérdezte
a nővér. Hát erről szólok neked, röviden. Csak a lényeget érintve -de azért tudod,
sokkal nagyobb a zeneterápia -több résztudományt is magába foglaló- ismeretköre. A
zeneterápia a művészet lelki hatásaival és az érzelmi kommunikáció erejével gyógyít.
Számos testi és lelki hatással bír. Lényege, a tudatállapot-változás indukálása:
Z ENEI INDUKCIÓ ®    TUDATÁLLAPOT-VÁLTOZÁS
lelki hatások, relaxáció,
zeneálom: lelki szimbólumok megjelenése,
analízis, önismeret, katarzis, stb.
testi hatások, fájdalomküszöb, immunrendszer
változása, izomelernyedés, szív-érrendszeri
állapotváltozások, agyi hormonok
koncentrációváltozásai, etc.
INDUKÁLT VÁLTOZÁSOK A TESTI MŰKÖDÉSBEN, HANGULATBAN, LÁTÁSMÓDBAN
…És akkor a hangyák menetelnek. (Bő szekundos dallam, [pl. fá-szó helyett fá-szi#] felle,
skálaszerűen, a szintetizátoron). Mennek a fa tetejére, fel. Mutatjuk a kezeinken, a
levegőben lépdelő ujjainkkal, mászunk felfelé … és a lombok között… a lombok között
lakik valaki… Széthatjuk a lombokat (amit csak lehet, a kezünkkel mutatjuk, most épp a
faágakat), vagyunk vagy tízen (tehát sokan), és várjuk, ki is lakik a lombkoronában?
1
Mongol idióta van vagy három, közülük az egyik, enyhe skizofrén. Egy autista1 fiú
himbálja magát, arrébb egy nyáladzó arc pislog a tolószékben. De mind kíváncsi. A
szintetizátoron megszólal egy kisterc: a-fisz, a-fisz (szó-mi) mondja, s a vidám D-dúr
szinte csakúgy szikrázik a mélyebb hangfekvésben játszott bő szekundos (bé-cisz) gmoll
dallam után. Kakukk énekel!! (szó-mi). Én is fütyülöm a jellegzetes, jól kivehető
kakukk-motívumot. Van, aki felvisít örömében. Van, aki csodálkozik. Élvezem a
munkám, bár néha kettős könyvelek, befelé is beszélek. A kérdésem az, ügye nekik is
van joguk örömhöz? Talán még egy kis létmegértéshez is? De otthagyom a
szomorúságom; haladunk tovább. A madár hívja a párját: hosszan trillázom, trillázom
és csak trillázom a hangszeren. Verdesünk a szárnyunkkal. Ingerszegény életünkbe egy
maréknyi napsugár költözik. Van egy vendégünk, szociális szervező szakos hallgató.
Nem érti, mit csinálunk, sokszor még hülyéskedünk és „ezért még fizetnek is”. Mert nem
tudja: MI A ZENE? Alapvetően: zenélni = mozogni. Mozogni = jeleket adni. Kommunikálni.
1. Zenélni - érzelmeket felkelteni.
2.Terápiásan: a felkeltett érzelmeket tudatossá tenni! -Mit érzek? Miért érzem?
3. Segítséggel és fokozatosan: átváltozni. -Megértem. Elfogadom, elengedem.
Éltünkhöz, rossz beidegződéseink (düh, depresszió) miatt életünkhöz új szempontot
(elfogadás, türelem), majd új reakciótípust (feldolgozás, elfogadás, humor, vagy pl.
sportban való agresszió kiélés) váltani. Adott zenére KIVÁLTOTT (kondicionált) ÉRZÉS,
állapot, segíthet a stressz, a fájdalom leküzdésében. Ezt nevezik lehorgonyzásnak,
anchoring -nak (anchor -horgony, németben: Anker)
Zenélni, nem szavakkal elmondani valamit, annyi is, mint kikerülni a NYELVBE ZÁRT LÉTEZÉS csapdáját. A gondolatok, a nyelv, az elvárás, a kultúra, annyira befolyásol bennünket, hogy még a percepciót (érzékelés-észrevevés) is meghamisítja. Csak azt láthatjuk, amire látni tanítottak. Mindent szavakon, így egy ELŐRE ELKÉSZÍTETT jelentéshálón fogunk fel. A zenei elmélyedés a meditációhoz hasonlatos, egy tisztább tudat előszobája. Valamiképp ki tudja kerülni a nyelvi és kulturális torzításokat. Zenében a tudat fénye nem törik meg a szavak törőközegén. Mert a zene nem szóbeli, szakszóval:
nonverbális. A szavakon túli, de hát nem is lehet szavakkal mindent elmondani. A világ
jóval tágabb annál, mintsem szavakkal lefedhető lenne. Mindnyájunknak voltak már
olyan élményei, amit szavakkal nem tudott átadni…

 

Hát akkor mi is a zene? Minden, ami REZGÉS (mozgás, ciklikus, periodikus mozgások),
sőt, többfajta rezgések kombinációja. Tehát a kristály rezgése, a bolygók periodikus
mozgása, és a csillagok keringése (musica mundana = a világ zenéje) is zene. Az
ember zenéje (musica humana) = művészet. A művészet azonban nem hasznos. Nem
üzlet, bár azzá tehető. Ám, ha azzá teszik, akkor már csak termékről lesz szó, azaz: a
piac befolyásolta műalkotás akár megszűnik műalkotássá lenni. Áruvá válik. Volt jó
régen egy pasi, Platón, aki a piacon sétálva azt mondta egy agyagművesnek: mit
kérkedsz a termékeiddel? Jó, jó, elég szépek, de te minden hónapban más fajtát
csinálsz, akár az eddigi szebbet és jobbat silányabbra, persze más mintájúra cserélve. -
Igen Platón -szólt a kereskedő- de hát nekem a vevőim ízlését kell követnem. -Hát ez a
baj
...
A művészet az emberi kreativitás (= teremtőerő, alkotókészség) aktivitása során jön
létre. Mikor alkotunk, vagy épp adott problémára keresünk megoldást, az olyan, mintha
egy zárt szobában lennénk. Csak egy ajtót látunk, pedig ezer ajtó is nyílik a szobából!
Csak nem vesszük észre. Az ALKOTÁS TÖBBÉRTELMŰ SZÓ, VAN LELKI, MŰVÉSZI, SŐT
TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VONATKOZÁSA IS.
Természettudományosan megfogalmazva: a fizikai eseményeket illetően végtelen
lehetőség van. Ez a kvantumbizonytalanság = állandóan változó energia és részecske
hullámzások. -Tudod mi ez? Ezek potenciák (lehetőségek végtelene) Þ megvalósuló,
konkrét hullámfüggvény Þ egy, már létrejött, konkrét esemény/folyamat. A psziché
leárnyékoló hatása (el sem hiszem, hogy ez megtörténhet, azt tanították, ez
tudománytalan, a kultúra azt kódolta belém, ez képtelenség, stb, stb.) miatt azonban
egyszerűen nem látunk, vagy nem tudunk látni, hinni, elképzelni és … teremteni. A
zene pedig teremtés, a zeneterápia a fantázia újrateremtése. A képzelet erejével, a
szemlélődő tudat segítségével új, a betegségbeli tudatállapot meghaladó tudatot
tudunk elérni. Erről később, most nézzük a zene mibenségét!

 

VIZSGÁLJUK MEG, TESTÜNK-LELKÜNK ÁTHANGOLÓIT, A ZENE SZEREPLŐIT:
A ritmus ereje nem lebecsülhető, ezt tartom a zeneterápia legfőbb erejének, mivelhogy
az egész Univerzum zenei jellegű, tehát ritmikusan, minták alapján szervezett. A
ritmus [sarkítva] objektív. A DALLAMok inkább már a személyiség emocionális, szubjektív
rétegéhez tartoznak, amibe érzelem, szociális hatások és szabályok is benne vannak,
de az álmok és vágyak, a fantasztikum világa is. A dallam tehát: szubjektív. A
kompozíció szerkezete, a struktúra (forma) sokszor kifejezetten intellektuális bravúr
lehet. A kompozíció inkább szociális, amiben helyet kaphat transzcendentális dimenzió
is (Bach Magnificat -ja nem csak formai bravúr, egy ima is.)

 

A RITMUS. Az etimológia [eredettan] nem fölösleges, ne feledjük a ritmus szavunk
eredetét; ερυσθαί (erüszthai) =elhárít/oltalmaz/összetart, rhein=folyni, erüein=húz,
vonszol, alakzatban marad= működésben tart. A ritmus tehát: rendezőelv. A ritmus
minden funkció, történés olyan paramétere, amitől a minőség az, ami. Ha meg akarjuk
változtatni az életünket, egy működést, egy formát, a ritmust (mintát) kell
megváltoztatnunk. Ezért tartom a ritmust arkhé-nak (αρχαι=őselv[ek], ok, kezdő feltétel3,
lényeg, princípium). De a ritmus nem monoton ismétlődés! Nem ütem, hanem ritmus:
tetszőleges arányok/ismétlődési/együttműködési minták. A ritmikus mozgás, a
táncterápia még stroke4-os, bénult betegek számára is jelentős rehabilitációs lehetőség!
A zene ritmus, de úgy, hogy ritmusok hierarchiája (egy hang frekvenciája is ritmus! + a
hangköz vagy harmónia hangjai egy közös frekvencia mintázatban egyesülnek + a
dallamok ritmikus összetevői is kiadnak egy nagyobb egységet). A hangok, zörejek,
dallamok, egyidejű harmóniák, több egyidejű dallam (kontrapunkt) szín, erő, tónus:
jelentésrétegeket, tehát ritmusmintákat halmoz egy szuper komplex egységgé.
2 Ógörög Gidea, majd idea: alapminta, elképzelés, képzet, kép, terv. Itt azt jelenti, minden művészetben fellelhetők a
természet alapvető törvényei, pl. szimmetria, mértani sorozat (Fibonacci, [1,1,2,3,5,8,…]Lucas sor[1,3,4,7,11…]),
spirálok arányai a zenében, arany metszés, stb.
3 Elveket, ős-okokat kellene írnom, a görögben ennek csak többes száma van.
4 stroke= simogatás, ütés, csapás, orvosi értelemben gutaütés (apoplexia), agyi érkatasztrófa okozta centrális
(központi idegrendszeri) bénulás.
3
A RITMUS SZERVEZ: tudniillik a megszervezett információ a MŰKÖDÉS maga.
A lét lényege = információ + energia.
Az energiához adott információ  szerkezet.
Ezt bizonyítja, pl. a felépülő ház. Már a tégla atomjai is energiából, és az őket
összetapasztó irányított (tehát információval kevert) energiából áll, ami szerkezetet,
tehát magát az anyagot eredményezi. A ház terve = információ, az energia az, ami az
információval együtt egy másik szerkezetet (alapelemek, téglák) egy magasabb
szerveződésű szerkezetet = a házat adja ki. Megszervezni = irányítani, információt adni,
ami mindig ritmikusan terjed az univerzumban.
Instituo ergo sum = irányítok/megszervezek, tehát vagyok -s ez mind a ritmushoz
kötődik! A világ a ritmikus létezéssel vette kezdetét!
Egyetlen hang is ritmus: egy cső, vagy húr, vagy membrán rezgése. A rezgés
gyakorisága (=frequentia) adja a hangmagasságot, ereje (amplitúdója) a hangerőt. Az
alaphang (a hang magassága) gyakorlatilag számtalan apró részrezgés (a húr, a síp
rezeg egészben, de felében- harmadában, negyedében-ötödében, stb. is,) eredője. A
részrezgés zenei nyelven: felhang, aliquot (=néhány). A hang is, a 3-5 hangos zenei
motívum (legkisebb értelmes zenei egység) is tónus (hangszín). A felhangok adják a
hangszínét, attól függően, melyik felhang milyen erősen van jelen az adott hangban.
Egyetlen hang is, a szimfónia és maga a zeneterápia is tónus. Motoros, érzelmi, sőt,
fizikai tónus, τόνος= 1. feszültség (húr), az izom (kéz) feszülése, ami s ahogy a hangot
létrehozta, 2. beszéd, hanghordozás, modor, 3. hangszín, festészetben a színek
modora, fénye, 4. zenedarab egészének megformáltsága, módban, valamilyen
tónusban való megírtsága. A hangok egymás utánisága a szuperkomplex rendszer
második lépcsője, dallam keletkezik. A zene az alábbi hierarchiák szerint épül fel, a:

 

 

 

 

HANGOK = amolyan, betűk, fonémák, morfémák. Építőkövek, modulok, alapelemek. A
hangok egyedi rezgések, ám már önmagukban is más részrezgések (az ún. felhangok):
minden egyes hang rengeteg részhang összegződése. A zenei nyelv alapegységei. A
hangadás 1/ kapcsolattartó és 2/ informatív-manipulatív (nászra hívás, vészjel,
hazugság) funkcióval bír. A kanadai kutatások igazolták, hogy már 6 hónapos korban
mintegy rendszerbe (tonalitás, hangnem, pl. dúr, moll) illesztjük a hangokat. Spontán
játék alatt, többször exponált gyermekdalokba esetenként ’hamis hangot’ kevertek: ez
jól látható orientációs reflexet (hol vagyok, mi történik, mit jelent ez az inger?) indukált a
kicsinyeknél. Ugyanez az EEG -vel elvezetett agyi hullámok mintázatán is
megfigyelhető. Az ősi, védikus nyelv minden hangja már egy értelmes jelentés is! A
természeti népek zenéjében az egyes hangok önálló szimbólumként is léteznek! A
hangok és a harmóniák közötti idő és egymáshoz való időbeni viszony (addicionális és
multiplikatív5 viszonyok) adja a ritmust. RITMUS = mérték, lépték, arány6= ratio, proportio,
ritmusban kódolt [egyéb] információ. Lám, a ritmus megint itt van, jól látod, kedves
olvasóm, s nem csak időbeni (temporális) folyamat, processzió, előrehaladás. Sőt,
inkább ciklikus, visszatérő, ami persze az európai időfogalomtól idegen, pedig ilyen a
kínai, indiai, sőt, ilyen volt az ókori görögök idő felfogása is.
5 Rövid és hosszú váltakozása, a rövid érékek kiadta hosszabb szótag, vagy hang. A multiplikatív ritmus a régi,
menzurális notáció (kottaírás) zene sajátja, különböző arányok (proporciók) szorzó-osztó ritmusok. A ritmus
eredetileg a hangsúlyos verselést jelentette.
6 Ne feledjük: a matematika a zenéből (Pythagóreizmus) születik, a közép tana, aranymetszés, súlypont, geometriai
szerkeszthetőség, középarányos, irracionális számok, vetület, stb. Természetesen az asztrológia is jelentős fejlesztő
hatású a matematikára nézve.
4
-Idő? Az idő nem hogy nem lineáris, de még csak nem is cirkuláris, bár ez a legjobb
modellje. Az idő nincs! Az idő a tér negyedik dimenziójának tökéletlen észlelése. A zene
tehát nem időbeni művészet, a dallami, harmóniai viszonyok nyelvi -téri összefüggések,
AZ IDŐBENI FOLYAMATOK TÉRBENI STRUKTÚRÁKKÁ állnak össze az agyban. A zenével agyi újra
strukturálás, tudati változás érhető el.
Már egyetlen hang vagy 15-30 részhang eredménye, összegződése (additio,
summatio), ez is ritmus. A rezgési minták (ritmikus folyamatok, ciklusok)
szuperponálódnak, helyeződnek egymásra, a végtelenségig bonyolítva a mintákat -
kölcsönhatásokat. Ezer kicsi minta egy nagy összmintában (Gestalt, holon, holisztikus
felépítések) alakítja ki a végső minőséget: mind élőben, mind a holt, anyagi
univerzumban, mind az agyunk gondolattengerében. Az agyban számos: gátló sejtet (a
hozzájuk tartozó több tucat sejt kisülését gátolják) gátló sejt (a gátlókat gátló-vezérlő
pyramis sejtek és a pyramis sejtek aktivitásának szinkronizációja) van, igazi
karmesterek! A dallam ritmusa konkrét beszédszervezés, különösen az ún. verbális
zene (gótika-késő barokk, kb. Mozartig) korszakaiban. A harmóniák váltakozása a
harmónia ritmus: a tagolás, váltások ritmusa. A ritmikus visszatérések adják a darab
alapkarakterét (pl. csárdás, keringő, foxtrot, tangó): tánc, lüktetés (pulsus) adja a
végső karaktert: gyász, erotika, zokogás, szökellő öröm, stb. A ritmus tágabb
értelemben arányosság, és nem annyira csak a zene, hanem az építészet, a festészet,
a költészet, de az egész univerzum alapfogalma is. Nincs működés, mely ne lenne
ritmikus. A zenei ritmus jól láttatja; a ritmus működéseket és funkcionális egységeket
szervez egybe, vagy tagol szét (= szervez egy másik egységbe) egymástól. A víz
dipólus molekulája: ritmus. Az elektron proton körüli elkenődése: ritmus. A Jupiter
keringési ideje: ritmus, az epilepszia elektromos aktivitása: ritmus. Az izmok
összehúzódása az elektromos impulzus, az aktin és miozin [izomfehérjék] ritmusa, és a
szőlőcukor, az ATP7 „energia vegyület” bontási ritmusa is, stb. Tényleg, minden ritmus. A
hetyke templomtorony tövében megbújó kunyhó méretaránya is: optikai ritmus.
DALLAM
A DALLAM nem más, mozgás, testbeszéd, kifejező mozgás = gesztus és sikoly. A
hangok oly magasak (mélyek) és olyan lassan vagy gyorsan következnek egymás után,
s olyan logika8 szerint, amit megértünk (miként a konvencionális beszédmegértésben).
(Ez igaz a kortárs zenére is. Dallamszerkesztésben Bartóknál logikusabbat nem
ismerek.) Ha egy dallam jelentését meg akarom ragadni, muszáj reá mozogni, így
átélve biztos tudást szerezhetek, mekkora a dallam energia és térigénye, lépni, vagy
szökellni kell-e reá? (vö.: a Dalcroze -féle euritmiai mozgásokkal). Figyelem, a zene
időbenisége csak percepciós szinten fontos. A zene építészet= alá-fölé rendelt
hierarchiák jellemzik.
Ugyanakkor egy dallam nem más, mint (testbeszéd hangokban!) kifejező mozgás: egy
dallam hatására az agyban éppolyan kérgi és kéreg alatti területek lesznek aktvak (EEG
és PET9 vizsgálatok), amik jóllakottság, evés, szexuális kielégülés folytán is
aktivizálódnak. De leginkább a barátságos szavak, az elfogadás és szeretet. (Zindel
7 Adenozin-triphosphat, melynek felépítésekor a sejt energiát tárol, melynek bomlásakor a sejt visszakapja,
mégpedig szabályozott formában nyeri vissza az energiát.
8 Ez a logika a kor stílusa (pl. barokk) nemzeti karaktere (pl. olasz) a zeneszerző egyéni nyelve (pl. Vivaldi). A zseni
egyéni nyelvjátékát megértjük, a skizofrén szókitalációit, neologizmáit nem. Bár minden zeneszerző dallamalkotása
egyéni, a koherencia, az összeállás, a szépség, a kompozíció szervezettsége oly fokú, hogy végül is esztétikai
minőség áll elő.
9 Pozitron Emissziós Tomográf, elé szervezetből is képes metszeteket, rétegfelvételeket készíteni e modern, orvosi,
képalkotó eljárás. (Tomo=metszet, grafeín=írni-rajzolni, tomográf=metszetrajzoló)
5
Segal, Helen Mayberg, 2002, Toronto). Tehát a gondolatok, a tanulás megváltoztatja
az agysejtek közötti kapcsolatokat! Ezt 13ik éve tanítom, mert bár nincs laborom,
horribilis értékű műszereim, biológusom, matematikusom, emberanyagom eszközös
vizsgálatokhoz, miként a torontói egyetem kutató zeneterapeutáinak, de még pedig
fizetésem sincs. Én magyar, éhező tudós vagyok, aki ingyen dolgozik, és akinek a
gondolatait a tudományos paradigma csak megerősíti -mégha utólag is. A magyarhoni
érvényesülésben igen gyakran nem a teljesítmény, hanem az számít, ki milyen
érdekkörökhöz tartozik. Fontos! A zenei prozódia (a beszédritmus10 [artikuláció,
beszédtempó, elválasztások] és a beszéd dallama nélkülözhetetlen a
beszédfelismerésben. A Broca (motoros) beszéd központ (gyrus frontalis tertius11, jobb
kezeseknél baloldalon lehet) aktivizálódik a zenehallgatás során.
ZENE NÉLKÜL NINCS BESZÉDMEGÉRTÉS. (És ez biológia. A fátikus [üdvözlő] kommunikáció, a
gesztus, a testbeszéd mind, a mimikához társított kifejező hangokon keresztül
vezetnek a fejlettebb beszédszervezéshez.) A zenetörténet két esetben tud arról, hogy
agyvérzés utáni Broca kérgi sérülés után, afáziás (aphasia= beszédképtelenség)
zeneszerző még komponálni képes. Tehát az emberré válás hajnalán a prozódia (görög:
προσ+ωδία, latin: ac+centus = hozzá+éneklés, a szavak hangsúlyozása, kvázi
éneklése, a szavak sajátos melódiája) fontosabb lehetett, mint maguk az egyre
konkrétabb jelentést hordozó szavak! És a gyermekeink intrauterin (méhen belüli)
fejlődésük során mindezt már érzékelik! (Beszédaktusok, hozzá kapcsolódó emóciók,
társas helyzetek és szükségletek.) A zene és beszédmegértés szenzoros része, a
beszéd expresszív részében a Wernicke (szenzoros beszédközpont, gyrus temporalis
primus) mező vesz részt, de a Broca és Wernicke központok sem izoláltan működnek.
(Az agy holografikus szerkezete, kapcsolatgazdagság.)
HARMÓNIA, ÖSSZHANG
HARMÓNIÁK = összeillések és illesztések, arányosságok, szimpátiák, kapcsolódások,
egybe-foglaltságok. A hangok, a dallam (és a szólamok) hangjai sajátos viszonyban
állnak egymással. Rokonok, vagy idegenek, szelídek, vagy ellenségesek. A hangok
kiadta harmónia (össze-hangozni), azaz a hangok összeillesztéséből egyszerre
kiadódó hangzat az összhang. Ez a hangok egymáshoz való viszonya, kapcsolata.
Sok zenemű esszenciája a harmóniában ragadható meg. Ilyenkor dallam nélkül, csak
az összhangzattani kivonatot játszva, megkapjuk ezt az esszenciát. Létezni= együtt
lenni. Ekképp a harmónia kozmológiai fogalom! Az akkordok (’több húr’) gyakran taktilis
(tapintási, haptikus = simogatással-mozgással összekapcsolt tapintás)
ingerületasszociációt vált ki az agyban. Ha valaki jó zenész, és gondolkodó, ehhez nem
kell PET vizsgálat, ami csak utólag igazolta a zenészek közönséges, napi tapasztalatát.
A zenére (= többszörösen komplex ritmushierarchia) pedig azért van szükség, mert:
mindenki a saját világában él, s bár szavakkal építünk hidakat, a szó pontatlan, s világot
cserélni meg nem tudunk, hogy megtudjuk, milyen a másiké? Maradnak a szimbólumok,
a foltok, színek, arányok-, és a zene, ahol eltűnnek a szavak (= tökéletlen közvetítők,
félreértés). A törzsfejlődés során alakítottuk ki ősi szimbólumainkat. Az elemi percepció
szintjén egyes percepciós egységek (szagok, hangok, látvány) jelzés (előlegzés,
anticipáció) funkciót vesznek fel, melyek támpontot (nyom, [indice], a szakadatlan
változásban meglévő állandóság, mint viszonyítási lehetőség) jelentenek, és helyzetek,
dolgok felismerésében segítenek. A jelzés, a jel a szimbólumnyelvek, így a zenei
10 Másképp: 1. kvantitás, a szó hangsúlyos szótagja (τόνοι), 2. a szótagok hosszúsága (χρόνοι) -Arisztotelész,
Poétika.
11 Gyrus, girusz (görög)=tekervény, csigavonal. Frontális=elülső, itt: a homloklebenyhez tartozó, tertius,
terciusz=harmadik.
6
szimbólumnyelv alapegysége is. Eredete az állatoknál a biológiában, etológiában ma is
fellelhető. Már a patkányok (sajátjaim, Patakos és Zafar) is megtudják különböztetni a
konszonanciát és disszonanciát!12 Sőt, (nekem van időm megvárni, míg rájönnek, hogy)
a patkányok képesek dallamokat, sőt, nyelvi dallamok (különböző nyelvek melódiáinak)
megkülönböztetésére. Vagy, amint megfigyeltem, Malacz (Malkuth) kutyám rengeteg
nyelvi, nyelv-dallami fordulatot képes volt differenciálni: a dallami jelentés, mint
protonyelv (előnyelv, visítás, madárének, vészkiáltás) a biologikumban adott.
Rizspintyeim is megtanulták értelmezni rajongó kitöréseim jellegzetes dallamát: „szíjjel
puszilom azt az elviselhetetlenül gyönyörű pofádat!” A nyelv zenei-melodikus eredetű, a
protonyelv (előnyelv, nyelvkezdemény) működése biológiai tény.13
KREATIVITÁS - GYÓGYULÁS
Az egészségügy a beteget nem teszi képessé arra, hogy „gondba vegye önmagát”.
Iatrogén14 ártalomként; valódi, tanult tehetetlenséget15 idézünk elő (learned
helplessness). Mert eleve arra tanítjuk a beteget, hogy majd az orvos, majd a
gyógyszer meggyógyítja. A saját erőfeszítése nélkül. Ez elsősorban mentális
problémákkal küzdő betegek esetén igaz, de testi betegségekben is infantilizáló
hatású! A gyógyulás, ahogy a magyar mondja, valamiféle egész-ség. Azaz
integráltság, teljességben lenni -tudniillik a léttel (én-mások, testi-lelki-szociális,
hivatásbeli-transzcendentális) teljesnek lenni.
Tehát a gyógyuláshoz valamilyen életmód és gondolkodásmód változás mindig kell!! A
gyógyulás a lét újragondolása és újraépítése (lásd; tanulás, játék, kreativitás). A
műalkotás születése is hasonló: a lét megértése, a lét kitakarítása, a fölösleg
eldobása, az eddigiek újraértelmezése.
Ha pedig ez így van, akkor sikerül két mondatba belezsúfolnunk a lényeget: A kreativitás
filogenetikusan, talán 3 millió évvel korábban (tudatosan alakított) kőeszközök jelentek
meg. A Homo Habilis nem [csak] alkalmazkodott, hanem kitalált (= adaptáció helyett
asszimiláció!).
Ha olyanok lettek volna, mint a mai átlag ember, aki csak alkalmazkodik, s megy a
reklámok, a divat, a „trendiség” és a politikai propaganda után, a Homo nemzetség soha
nem indul el az eszközkészítés (invenció, asszimiláció) útján. Amikor Guilford az
intelligenciát kutatta, rájött, a kreativitást nem fedik le az IQ tesztek. A kreativitás
divergens (szertefutó) gondolkodást nagyban igényel, látnoki, ösztönös, tehát eleve elüt
a konvergens (lépésről lépésre haladó, közelítő, pragmatikus, TÉNYORIENTÁLT)
gondolkodástól, vagy viselkedési stílustól. És még ma is igaz: eltérni bűn, vagy
betegség. A tehetségeink fele, Magyarországon üldöztetést, elnyomást szenved el! A
kreativitás új utat keres, eleve nem lehet átlagos, norma szerinti, így devianciának
tűnhet számos esetben, -amit a környezet, főleg az irritábilis magyar nép, büntet! ...

A tehetséges kutatók a kollegák elemi féltékenysége a kiemelkedő
tudósra/művészre/újítóra nem ritkán végzetes lehet. A valóságban azonban A TOTÁLIS
ADAPTÁLTSÁG PATOLÓGIÁS („szupernormalitás”). A biológiai ember (génekkel való átörökítés)
evolúciója egy ponton társadalmi evolúcióba (génen kívüli= epigenetikus16, kulturális
öröklődés) ment át. Kreativitás nélkül azonban még mindig a fán csüngenénk.
Ma is három fajta embertípus van, az egyik birtokol, a második szemlélődik (tudós,
bölcsész), a harmadik kifejez (művész).
A mágikus, törzsi, archaikus (pl. Egyiptom) művészet azonban valamin emberin túlra
utal, ezért jött létre. A művészet a Föld és Ég közötti távolságot csökkenti. A művészet
az EMBERIN TÚLRA MUTATÓ jellegét hívjuk transzcendentális17, azaz istenre vonatkozó
jellegnek. A kreativitást a pszichológia hat alosztályban differenciálja, azonban
mindenikük tartalmazza a négy legfontosabb személyiség vonást, ami valamennyire
legtöbbször fejleszthető! Ezek a következők (Guilford 1956), amiket filozófiai
interpretációval is kiegészítettem [szögletes zárójelben]:
● Originalitás: azaz a személyiség egyéniség volta, sajátos. [eredeti= nem a már
meglévőt másolja, az eredettel áll kapcsolatban, az eredet= isten, a kezdet, a
szerkezet, a stabilitás is, a passzivitás is.] „Arca van”, stílusa van, egyéni
kezdeményezése, iniciatíva, problémaorientáltsága, ott is talál valami érdekeset
ahol más nem, a flexibilitás már erő, folyamat és dinamizmus.
● Flexibilitás: mint már mondottam, a rugalmas gondolkodás azt a fajta
találékonyságot jelenti, miszerint több megoldást is talál a személy/tudomány
valamely problémára. Modelleket, vagy egyenesen új sémát alakít, hajlékony
gondolkozás, sok nézőpontváltás, de transzfer is, valamely részterület egy
elemének átvitele más területre [hermészi18 folyamat, közvetítő, vegyülő, a
higany jelleme - merkúri minőség, mozgás és mozgékonyság, rugalmas,
csapongó, dinamikus, folyamat). E transzfer (ötlet, modell -átvitel) által újszerű
szokatlan kapcsolatok és információk jönnek létre, ami a későbbiekben, az
elaborációban (részletgazdag kidolgozottság) kerül kidolgozásra.
● Elaboráció: a műveleti finomság, a részletek kimunkáltsága, a kidolgozottság, a
formai minőség magas színvonala (az folyamatanyag tagolása, a folyamatban
alakult minták egybeszervezése, tehát a szerkezet/kompozíció/teremtőanyag a:
szerkezet -alakítás tudásának és magának a szerkezetnek a működése által).
● Fluencia: folyékonyság, ötletgazdagság, a megoldások, az ötletek (invenció)
könnyedsége, a részletek, problémamegoldó szakaszok könnyed, „sima”
váltogatása alkalmazása. Leginkább: az ötletadásban való könnyedség, és
termékenység. A szerkezeti megoldások és folyamatok játékos
egybeszövései. A szerkezet folyamatot enged meg, vagy indukál. A
folyamatokban viszont visszaköszönnek a szerkezet elemei, amik apró
folyamatokat generálnak, apró szerkezetekkel -a végtelenségig. Most lássuk
azonban magát az alkotás, a kreativitás lényegét, jellemzőit.
JÁTSZADOZÓ VILÁG - JÁTÉKOS TEREMTŐ
A világ maga játékos. Az egész univerzum isten kifejeződése: önismétlődés
variációkkal. Bimbódzás-sarjadás, fejlődés-elhalás és újrakezdés. Játék. Csak önmagalevés
(nem másért van), öncélú öröm, a logika, érdek és idő hiánya, stb.). A játék, a
fantázia, a művészet a világban eleve adott. A játék és művészet ezért szakrális is,
és terápiás hatású is: hiányzó én-részek (fel nem nőtt pszichéjű beteg) megszülése,
tudattalan tartalmak megjelenítése, leszakadt én-részek (pl. a rossz anya okozta
emlékek-élmények) újraintegrálása (re-fúzió, re-integrálás). Az újra való kinyílás. A
játékban félelem nélkül (legalábbis traumatizáló félelem nélkül, kontrolláltan, ún.
irányított regresszióban) tudunk szembenézni a világ és a saját, belső világunk
részeivel. Félelem és merev, defenzív (védekező), hárító machinációk nélkül! Az ősi
bölcsesség szerint a problémáktól, lelki bajoktól meg lehet szabadulni, 1 megismerés és
2 elfogadás által. A játék, önkifejezés, kreativitás (= művészetek) a lét alapállapota
(Winnicott) a játék univerzális természeti jelenség (Hans Georg Gadamer19 in:
Igazság és módszer -játék). A kreativitást Istentől, a kozmikus tudattól/természettől
örökölte az ember. Következik …
… VALAMI, AMIT MI MOST VISSZAVESZÜNK A LÉLEKTANTÓL
A kreativitásról azt hittük lelki jelenség, és csak a zsenik sajátja. Ez ma már marhaság,
tarthatatlan. Maga a világ kreatív. Láttál két egyforma levelet? Figyeled, hogyan élmozog
az evolúció, egyre érdekesebb alkalmazkodóbb élőlényeknek életet adva? A
kreativitás ontológiai (=lételméleti) kérdés, nem pszichológiai. (Ám, mivel a világ
hálószerű, mindennek, mindenhol lehet vetülete.) Winnicott, pszichológus létére
megsejtett valami filozófiai jelentőségűt, amikor a kreativitást a megismerés harmadik
útjának mondta, és ez nem csak a saját lelkünkre, de létkérdésekre (ontológia, ónta, τὰ 
όυτα= létezők) is vonatkozhat. (Ontológia= lételmélet, a lét kérdéseivel foglalkozó
filozófia.)
Mind a nevelés, mind a gyógyítás, mind a létezés ismeri és igényli is azt, amit úgy
hívunk, lelkiség, hangulat, az érzelmekben való lét, oldottság. A játékban-játszásban
való feloldódás haszon és cél nélküliség: önmagáért levés. A zene is játék, játékos,
és a kreativitás eredménye. Még az előadás/tanóra megtartása is igényel játékosságotkreativitást
-az egyik előadó ettől jobb, érdekesebb, mint egy másik. Innen van jelentős
örömadó, fejlesztő, nevelő, közösségteremtő és gyógyító hatása.
ZENE - LÉLEKTAN - ÉS EGY CSIPETNYI FILOZÓFIA
Minden létező lényege, hogy valamivel hozzájárul a belőle kiinduló aktivitáshoz. Ez
fizikai-energiai, anyagcsere kölcsönhatás, aktivitás, amivel a létező HOZZÁJÁRUL „SAJÁT
KÖRNYEZETÉHEZ”. (A kő este kisugározza a Nap melegét, a növény jóval aktívabb, átalakítja
környezetét, az állatok erdőket-mezőket alakítanak át saját aktivitásukkal.) Egy létező
minél többet birtokol a létből, annál aktívabb. Az ember már teremtő módon az. Ma már
a saját evolúciónkba szólunk bele. Embernél ezen aktivitás nevezetesen a költéshez,
festéshez, zenéléshez tartozik, és persze a tudományos kreativitáshoz is. Aminő
esztétikai aktivitás kozmikus törvényeket (ideákat, nousz-t) képes a maga esztétikai
szintjén (esztin=érzéklet érzékiség, tapasztalat, aiszthézis=érzékelés) megragadni és a
művekben működtetni. Ez nem esztétika, hanem, amit az előbb mondtam, metafizika is,
ontológia is!
Minden létező az aktivitással tudja felülmúlni önmagát. Művészet, alkotás, ez igazán
emberi is, alkotói is, értékképző is. A fejlődésre képes létező, bár nem önmaga oka
(mint isten, az abszolútum), létének mértéke szerint képes tevékenységeket kifejteni.
Így létrehoz valamit, ami több, mint az őt ért külső (biológiai-pszichológiai és
társadalmi) hatások összege. És persze minél nagyobb mértékben részesedik a
létben a létező, annál inkább képes az önszervezésre és önmaga tökéletesítésére -de
ezt már mindenik vallás bizton állítja.
Hermann Imre (lélektanász) szerint minden művészet a patológiásban gyökeredzik,
amin most eltérőt kell értenünk. De nincs normális. Csak statisztikus van. A nem alkotók
vannak többen. Csakhogy az igazság nem statisztikus: mert akkor tehénszart kellene
ennünk. Mert hát hogyan is tévedhetne hatvanhárom milliárd légy?
Az önszerveződés és alkotás, tehát a KREATIVITÁS NEM PSZICHOLÓGIAI KATEGÓRIA, hanem
létrendi jelenség, és az evolúció a teremtésben eleve adott. Ezennel megfosztom az
alkotáslélektan kompetenciáját az alkotást illetően, különösen, ha az alkotót, mint
disszonáns (lelkileg diszharmonikus, problematikus) személyt kezeli. Számos alkotó
azért is disszonáns, mert valamely aspektusban meghaladja korát. Nem a kor tagja
többé, ezért a meghaladás, ezért a disszonancia.
A zene magasrendű rendszerszervezés. Cum pono= összerakni (hangokat). Innen jön
magyar szavunk is: kompozíció. Egyébként a zene számos élettani hatáson keresztül
hangolja át az egy hangulatban, működésben, szemléletben, viselkedésben,
érzésekben megrekedt pszichét. Ahogy pl. a szorongás (csökkenő noradrenalin,
növekvő kortikotrop (corticotorop) releasing (a kortikotrop hormont üríttető hormon)
faktor szint, üss vagy menekülj reflexek) tartósan áthangolja a hypothalamus,
hippokampusz (az agy, bizonyos funkciókat irányító részei) kortizol (cortisol)
receptorainak20 érzékenységét. A betegségek többsége biofizikai-biokémiai szinten
„mutatja meg magát” (pl. ph-változás21 ® gombásodás, idegimpulzus vagy ionáramlás:
izomtónus/görcs ® elzáródás, frekvenciaváltozás ® funkcióromlás [epilepszia,
tachycardia22] koncentráció-változás ® kövesedés [plakk [rárakódás], vesekő]stb.).
Tehát a biofizikai-biokémiai működések ritmusának zavarai, azaz elhangolódás. Az
idegrendszeri működés ritmuszavara enyhe esetben a gyermekkori magatartászavar
(epileptoid EEG23 -minták). Súlyosabb esetben epilepsziás görcsök. Funkcionális
eredetű (organikus eltérés nincs) fájdalmak mögött nem ritkán áll ritmus zavar (epe, a
bél motilitásának [mozgékonyságának], az izmok összehúzódásának ritmus zavara,
ideges szívpanaszok, szívritmus zavar, mirigy működés bioritmusának zavara:
nyombélfekély, stb.) De ritmikus agyi működés zavar állhat a hiperaktivitás,
(túlingerlékenység, ingeréhség, túlmozgás) mögött is.
A világ: folyamat.
Az ilyen személy mintákat (patterns) tárol több részterületről (amit divergens
gondolkodással emel tudatba). Az ötlet még önmagában kevés, noha ötletet adni sem
tud számos ember. Az ötlettel dolgozni kell, „megforgatni”, tervezni, próbálkozni.
Megforgatáson azt értjük, hogy pl. egy festménynek, egy fúgának több lehetséges
megoldása (zárlat, moduláció, expozíciós terve) van, ebből csupán egy lesz a végleges
- amit alkotója jóváhagy. Az alkotás könnyed, folyékony (fluency, Vivaldi erre jó példa),
még akkor is, ha valaki sokat „kotlik” művén, ezerszer átjavít, vagy mint pl. Beethoven
csak a lehető legjobb dallamfordulatot keresi (sokszor leragasztotta partitúrájának egyegy
ütemét). Mert a mű szinte kifolyik az alkotó tollából, de mindemellett elakadhat,
félreteheti a művet (látencia [felszín alatti, nem látványos, rejtett folyamat], maturációs=
érési fázis), vagy tartósan eltöpreng (Honegger, Bartók) egy részleten, problémás
fordulaton. Az imént említett jellemzők azonban minden alkotó egész személyiségébe
ágyazottak, amiért is nagy variációk lehetnek az egyes alkotási módok között.
Mindannyian rendelkezünk valamilyen alkotástípussal, s nem kell zseninek,
zeneszerzőnek, avagy festőművésznek lennünk ahhoz, hogy alkossunk.
...

A zenei metaforikusság épp a szavakon (kategóriák fölöttiség) túli élményből fakad.
Még valami, a mély katarzis nonverbális (nem szóbeli), ultraverbális (szavakon túli),
szavakkal ki nem fejezhető. Katarzis, élmény. Nem a dal van többé, én vagyok a dal:
„Cantare volo et cantari volvo (Dalolni vágyom, s dallá válni vágyom -Weöress
Sándor). Létélményről, ha tetszik, valami maslowi csúcsélményről van szó.
A csúcsélmények hiánya beszűkíti a lét minőségét, ezért a csúcsélmények, már
önmagukban gyógyító hatásúak!

Ez ugyanaz, ami a katarzis, csak így még tudományosabban hangzik. Röviden,
egzisztenciális élmény32, ami sem nem művészeti, sem nem [önálló] pszichológiai
jelenség, hanem egzisztenciális, ontológiai. Az ilyen élmények jellemzői a következő
(maslowi33) élményminőségek34:
1. -kozmikus élmény (teljesség, egység)
2. -tökéletes (így szükséges, így jó)
3. -befejezett (thelos, teologikus, exchatologikus, finális, bevégzett, elkészült)
4. -igaz, érvényes, megfelelő, leplezetlen
5. -eleven, folyamatjellegű, működő,
6. -gazdag, részletes, sokszínű,
7. -szép, teljesült, megvalósult (vö.: methexisz, Arisztotelész35)
8. -jó, helyes,
9. -egyedi, összehasonlíthatatlan
10. -könnyed, játékos, hajlékony, erőfeszítés nélküli
11. -magában való, önmaga, van, „ez így van”, így kerek, egész.
A fentiek alapján kitűnik, az igazi művészet szakrális, egzisztenciális jellegű és
mélységű. Nem is lehet másképp, a felszínesség nem tud katharziszt36 kiváltani. Nem
tudja a kozmikus, az emberi mély lényeget megmutatni. És… a legjobb terápiák
szükségszerűen katartikus hatásúak. A művészet és játék óriási erő az ösztönök
kiélésében, a feszültségek szublimálásában, a lélek megérintésében, melyhez a
pszichiátriai váróteremben való ülés, majd a recepttel való távozás nem hasonlítható. A
lelki, érzelmi, kapcsolati problémákkal küszködő betegekkel foglalkozni kell, erre pénzt
szánni, a döntéshozóknak ennek szükségességét belátni. A lelki gondozás túlmutat
önmagán, a kapcsolatok terápiáját és szomatikus bajok prevencióját (stabilizált
neuroendokrin37 és pszichoimmun státusz) jelentheti. a szépség és a szeretet a lelki
gondozás legfőbb eszközei. ...

 

Zenedarabokon kívül, a terápiáimon hangmontázsban az
alábbi típusúakat használom:
a/ saját, élettani zörejeinket (szívdobogás, bélkorgás, légzési szörcs, köhögés, stb.)
felhasználó,
b/ eszköz keltette zörejeket (kanálcsörömpölés, villamos, autóbusz zaja, ajtónyikorgás,
stb.)
c/ természeti hangok, ún. rózsaszín zörejek (=a fehér zaj [minden hallható frekvencia,
azonos hangintenzitással -ami nem egyenlő a szubjektív hangerővel, amit nevezzünk
az egyértelműség okán; hangosságnak] kivágásai, mint pl. madárének, fák susogása,
szél, tengerzúgás, eső, stb.)
d/ speciális zörejek: harang, tapsvihar, sírás-nevetés, értelmetlen, de jól differenciált
melodikájú (feddés, hahota, suttogás, pletyka, fenyegetés, dicséret, könyörgés, stb.)
beszédmontázs,
e/ elvont hangzások: (természetben és mechanikus hangszeren ismeretlen, tehát)
szintetizátorral előállított minták (patterns), pl. reverse cymbal (visszafelé játszott
cimbalom), crystall (kristálycsengésű, fényes-fémes hangok), battle blow (fúvott
üvegpalack),
f/ zenei idézetek, szabadon összeállított zenei montázsok, pl. tánc-energia-lendület
témakörben 1-2 barokk táncidézet, melybe romantikus, gyorsabb (Strauss) keringő,
polonéz (Chopin) van belekeverve, ami pl. Mozart rondó részlettel zárul. De bárminő
zörejspektrumot lehet a klasszikus zenébe oltani (asszociációk és szünesztéziák
indukálására).
Ezek a részletek, „akusztikus provokációk” a zeneterápia lélek-injekciói, érzelem
infúziói, amit gondozási (terápiás) feladatok érdekében és elég tudatosan alkalmazunk.
De mi is az a gondozás, terápia??
ZENETERÁPIÁS MUNKA - PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLYON
Valaha a terápia (θεραπεύειν, therapüein) simogatást, gondozást, gondoskodást is,
ellátást is jelentett. Sőt, szállásadást, szolgálatot is! Minden terápia alapja a bizalom.
Aminek stabilitását a morális (tehát nem csak lélektani, orvosi, hanem erkölcsi, és a
hiteles személy stb.) stabilitás adja. De ki a hiteles (kongruens) személy? Aki azt éli,
teszi, amit mond. Inkongruens (nem hiteles) az a pap, aki vizet prédikál, de bort iszik. Az
igazi terapeuta türelmes, szeretetteljes, példaadó, őszinte. Nem tekintélyelvű, s nem az
üzleti érdek, hanem a segítő szándék vezeti leginkább. Bátorít, támogat, gondoz, mert:
Simogatás nélkül nincs élet.
Ma már egy terápia szinte egyenesen merev, kötelező szakmai eljárás. Oly annyira,
hogy az ettől való eltérés, kreativitás, vagy egyéni gondozás szinte eretnekségnek,
netán műhibának számít. A kreatív orvos, deviáns orvos. Az orvosi technológia
érzéketlen a betegek egyéni különbségeire, sajnos ez a pszichiátriára is, és a
pszichoterápiás technikákra is igaz. A pszichoterápia (meghallgatás, ventillatio38) már
önmagában is lehetőség a beteg elfogadására, lehetőség a simogatás és simogatással
egyenértékű
Kórházi keretek között a zeneterápia mindig olyan, kvázi pszichoterápiát jelent,
melyben a pszichoterápiás elemek zenei és zenélési elemekkel, élményfeltárással,
jóízű beszélgetéssel, tánccal, kreatív zenei gyakorlatokkal bővítettek. A cél a beteg
embert (az ő) ember voltát megerősíteni (elfogadás, beszélgetés, szupportív (támogató)
terápia, pozitív megerősítések), mert minden hospitalizáció39 elembertelenít. Elszigetel,
eltárgyiasít. A zeneterápiában az egyedi ember a maga egyediségében megtartott, sőt,
megtartani való.
További cél, a beteg élményvilágába való betekintés, a beteg kommunikábilitásának
és szociábilitásának fejlesztése, a realitásba való visszavezetése, zavaró
élményeinek feltárása, önmagát elfogadni tudásának a támogatása, az erre való
megtanítás. alapvetően: élményben részesítés, érzelmi támogatás. Az önismeret útja
az önfeltárás által, az önkifejezés (zeneálmok és improvizációk, táncok) ürügyén.
Érdekes, a lelki betegekkel kapcsolatban oly kevés szó esik a szeretetről. Nos, a
szeretet gyógyít. És még valami; a szeretet nem csak érzelem. Megmagyarázhatatlanul
van jelen az emberben, a fejlett emlősökben. A szeretet transzcendentális eredetű,
önmagát osztja. Másképp, a szeretet ön-gyilkos, én-felosztó, ego-t megszüntető.
Biológiailag nem megmagyarázható, nem egyenlő az anya az utódért történő
önfeláldozásával. Evolúciós szempontból illogikus. A szerető gondozás jelentősen
megnöveli a pszichoterápiák hatékonyságát. A zeneterápiában, a terápiák végén az
önérzés, az identitás, vagy az az érzés, hogy élek, „hús-vér vagyok”, a terápiás ülés
gyakori, szignifikáns eredménye. A zeneterápia feltámadás, megelevenedés,
újjászületés. Mert oly ingergazdag, intenzív, érdekes, csoportos, kalandos, közvetlen
és ember-centrikus.
A zeneterápia az élményre és az élményen keresztül lehetőleg az: itt és most -ra
irányul, reflektáló-megvilágító jellegű (a terapeuta meghallgat és visszajelez). Segít a
negatív gondolkodási minták felülírásában, újrastrukturálásában. Segít áttanulni a
tehetetlenséget/dühöt, segít relaxálni, a tudattalan hárító mechanizmusokat
felismertetni. A zeneterápia 4-8 fős csoportokban történik, a csoportdinamika itt is
érvényesül.
Tehát: a zeneterápia számos terápiás hatást és pszichoterápiás irányzatot egyesít.
Én a debreceni Bem téri pszichiátrián (1994) neveztem ceremóniának, ünnepnek, sőt,
önünneplésnek magát a (komplex, dinamikus) zeneterápiát. A művészetterápia feladata,
hogy általuk megelevenedjünk. Definíció szerint a zeneterápia:
 nonverbális pszichoterápia, azoknak, akik verbálisan nem, vagy
kevésbé megközelíthetők, ezen túl, a verbalitást kiegészíteni szándékozó érzelmi (nem
kognitív) terápia, valamint;
 szimbólum-terápia (Jung, Melanie Klein40) is, valamint olyan
 művészetterápia, melyen zenével segítjük elő
(facilitáció=Bionnál41 érzelmi katalizátor, serkentő, „beindító”) élmények és érzések
áramlását (induktív zeneterápia) segítve azok megformáltságát-alakítottságát42 és
feldolgozását a kliens számára (Dunkel), önkifejezés,
 tehát e fentiek sajátos kombinációja, helyet adva a dramatikus
elemeknek: komplex zeneterápia, mint amilyen a festés-rajzolás, tánc, bábjáték.
...
Célszerű a zeneterapeutának viziten megfigyelni az új betegeket -felmérve
kooperábilitiásukat (együttműködésüket), megbecsülve zeneterápiára való
alkalmasságukat.
A pszichés státusz és a beteg típusának felmérésének sémája:
1. § a tudatállapot
2. § orientáció, (magára, másokra, időre, helyre és helyzetre)
3. § figyelem (vigilancia [ébreség] és tenacitás, flexibilitás [a figyelem tartóssága és
elterelhetősége])
4. § percepció (ingerfelvétel), illúziók, esetleg hallucinációk megléte
5. § beszéd-fogalomalkotás-koherencia
6. § a gondolkodás tartalmi és formai jellemzői
7. § emlékezet, élettörténeti egység
8. § alaphangulat, hangulatzavar, érzelmi rezonanciakészség,
9. § érdeklődés, odafordulás, kontaktusteremtés,
10.§ alkalmazkodás, szociábilitás, (csoportba engedhetőség)
11. § pszichomotórium, cselekvés, mozgás
12.§ saját motiváció (pl. delegált [= küldött, „anyuka akarja, hogy ide járjon”] betegről
van-e szó? Vagy tényleg maga akar-e gyógyulni?)
Betegünk milyen típusba sorolható (első megközelítés, és ez nem indokol sablonos
kommunikációt, aminek -egy idő után- mindig egyénre szabottnak kell majd
finomodnia!!):
· KAPCSOLATÉHES/dependes/bizonytalan
· MAZOCHISTA/mártír
· megadó/ÖNFELADÓ/passzív
· SKIZOID, nem ellenséges, de (önvédelemből) távolságtartó
· NÁRCISZTIKUS= figyelni kell rá, többet/jobb ellátást akar mindenkinél, mert ő nem
’átlag beteg’
· KÖVETELŐ/dühös, túlzott, nem is teljesen adekvát elvárásai vannak az
orvossal/intézménnyel szemben,
· ELLENSÉGES/hosztilis, mert korábban rossz orvosi tapasztalatai voltak (iatrogen
ártalmak),
· SZEDUKTÍV, a csábító, aki haverkodni, barátkozni akar, szexuális kapcsolatba kíván
lépni orvosásval, de legalább a mellérendelt viszonyt áhítja (ami helyes
mértékben nem is baj),
· gyermekek, akiket egyenesen műhiba ’hivatalos távolságtartással’ kezelni, velük
játszani, barátkozni, együttműködésüket humorral, szeretettel elnyerni tanácsos,
már csak a sikeres anamnézis és fizikális (fájdalmak) vizsgálat miatt is.
Az ÁLLAPOTFELMÉRÉS segít, hogy a kliens (ÉS A TERAPEUTA??) MILYEN KARAKTERŰ?, melyik
csoportban járjon zeneterápiára -avagy, képes e terápiás munkára. ...

 


A SEGÍTŐ
Nem azért jött az ember fia, hogy szolgáljanak néki -mondotta Jézus,- hanem, hogy ő
szolgáljon. -De ki tud szolgálni? Bizony, (a szívükben, felismerő képességükből, esetleg
hivatalai hatalmukból fakadóan) a legnagyobbak szolgálnak. -Hogyan is
szolgálhatnának a kicsinyesek, az önzők és mohók?? Azok a milliók, akik társadalmi
szerepekért és hivatalért tülekednek? Mert akik magukat szolgálják, mások szolgálatáról
mit sem tudhatnak. A segítőnek le kell győznie saját halálfélelmét, szorongásait, rejtett
előítéleteit, tehát: ego -ját, énjét = ami az elkülönültség illúziója. Türelmesnek kell lennie,
sok kliens agresszív, követelőző, vagy lassan fejlődő lehet. Kommunikálni kell tudni: ez
minden terápia technikai alapja (a másik alap, mint mondottam, morális természetű).
Óvnunk kell munkaképességünk, nemet kell mondani, ha megfáradtunk, figyelni kell a
burn out (kiégési tünetegyüttes) tünetek esetleges megjelenésére! (Én erre nem
figyeltem, bajom is lett belőle, amit meg lehetett volna előzni.) Mindig időt kell adnunk
magunknak, hogy rekreálódjunk, könnyű sport, pihenés és alkotó egyedüllét
formájában. Segítőnek lenni nem szakmai hatalom, hanem szolgálat.
A szolgálat adja az élet mélyebb értelmét, mert rajta keresztül tapasztalhatjuk meg:
mind-mind az egész, nagy, kozmikus EGYség részei vagyunk. S ahogy a Bhagavad
Ghītā mondja, a SEGÍTSÉG ÖSVÉNYÉN MEGTETT EGYETLEN LÉPÉS SEM HIÁBAVALÓ. ...

A jóság körben forgását tanítja a buddhizmus;
adok, s valaki más, egyszer majd nekem is ad. Adni, nem kölcsön adni! A ’do ut dēs’
(adok, hogy adj) nem adás, hanem csere. Jézus szavai szerint: „Mikor pénzetek lesz,
ne adjátok [azt] kamatra, hanem [majd] adjátok annak, akitől [soha] nem fogjátok
[vissza] kapni azt.” [Máté 5. 42] Az adásban nincs ’vissza’ -az a cseréhez tartozó
fogalom és gesztus.
A spirituális50 dimenzióról most nem is szóltam. A betegségek oka legtöbbször nem egy
ok, vagy ha igen, akkor is, a baleseteket leszámítva, a betegségek okai legtöbbször
huzamosabb ideig állnak fenn. Egyetlen ok fennállása sok más szervezeti működést is
felboríthat, így alakulnak ki a betegségek. Melyek lehetnek testiek (szomatikusak),
lelkiek (pszichések), genetikai (örökletes) eredetűek, vagy környezeti ártalomból
származóak. Számos betegség oka civilizációs eredetű, ezek között kell említeni a
zajszennyezést, a tömeget, a sietséget, a környezetszennyezést, a lakótelepi lakásokat,
a tömegközlekedést, az ételek adalékanyagait, a stresszes munkahelyeket, a
rendszertelen táplálkozást, stb. Ilyen civilizációs ártalom, pl. az aranyér (ülő életmód,
rostszegény táplálkozás), a fogszuvasodás (cukros ételek és italok), zsúfoltságból
adódó stressz, stb.
És most nézzük; mit jelent a betegségem? A betegség a lélek kiáltása, a lélek jelzi, hol
van probléma, elakadás a személy fejlődésében. Minden testtáj egyben létünk valamely
funkciójának a szimbóluma. Vegyük például a bőrt. A hámréteg nem csak a bőröd,
hanem a belső bőrök, nyálkahártyák is. Ilyenek a száj, a bélcsatorna „bőre”, a tüdő
légző hámja is. De mi a bőr lényege? Csomagolás, védelem, határ, elhatárolódás, gát,
átengedés, szűrés. Tehát a pattanásos bőr, ekcémás, allergiás bőr túl a fertőzésen vagy
allergián, már nem csak önmagát jelenti, hanem minden, a bőr funkciójával kapcsolatos
rossz működést. Különösen, ha a páciensnek már 1-10 éve főleg bőrproblémái vannak.
A tüneteket körülbelül a ’90 -es évek óta értékeljük az úgynevezett függőleges síkokon
is. A vízszintes sík, hogy jön egy apró sérülés a bőrön, vagy valaki két napig stresszes,
tehát csökkent az immunrendszer aktivitása, ezért egy véletlenül arra járó
staphylococcus aureus (Gramm negatív [módszerrel] festődő baktérium) megfertőzte a
karomon ezt a bőr részletet. Ahol a savas védőköpeny most nem szuperált olyan jól.
Személyiség - temperamentum - és bizonyos betegségekre való hajlam, egymással
összefüggnek!
Jung archetipikus (ősi) jellemekről (a harcos, az önfeladó, a békés, a felfedező, az örök
elégedetlen, az anya, az egyensúly, a változás, a stabilitás, stb.) beszél, ami annyit tesz,
mindenki egy ősi, képekben megjeleníthető karakterhez hasonlítható. Ilyen archetipikus
karaktereket ábrázol a tarot kártya is. A harcost ma A típusú személyiségnek nevezik (A
= active coping, önérvényesítő megküzdés51), és legtöbbször infarktust kap.
Szangvinikus, hirtelen, rámenős, indulatos, céltudatos. Minden személyiség egyben egy
karakter - akinek meghatározott létfeladata van, és pont ezért egy meghatározott
aspektusból látja a világot, és karakteréből adódóan tipikusan reagál az élet alapvető
helyzeteire. A modern, nyugati orvostudomány csak vízszintesen mozog: bőr,
immunreakció, vírus vagy baktérium, kémszerek, amik pusztítanak, kémszerek, melyek
fertőtlenítenek, vagy épp regenerálják a hámsejteket. De a függőleges dimenzió
kimaradt: a bőr pajzs. A túlzottan védekező, szorongásos, introvertált páciens, akinek
kapcsolati zavarai vannak, testszimbolikáján a bőr (pajzs) problémás terület lehet. Ilyen
összefüggésben persze a betegség sokkal dimenziógazdagabban kerül értelmezésre!
Csak kiragadott példákra van időm, de nem is kell sok részlet, neked, kedves
zenészem, először is szemléletre van szükséged, egy áttekintő képre -madártávlatból.
50 spiritus = szesz, lélek, belső tűz, itt a vallási-lelki dimenziót kell érteni alatta. Miért? Mert nem hús és vér az
ember! Tud önnön haláráról, keresi életének értelmét.
51 Ismeretes a B típus aki kevert megküzdésű, a rákosok, pszichoszomatikus betegségra hajlamos emberek, az
alexitímiások nagy része nem képes érzelmeket kifejezni; c típus, cancer prone.
25
Orrsövényferdülés, (deviatio septi nasi) oldal irányú gerincferdülés (scoliosis):
Jelentése elhajlás, valamelyik oldal felé (jó-rossz, aktivitás-passzivitás, jin-jnag, stb.), az
egyensúly megbillenése, a terhelésre adott válasz, a levegő/energia nem kiegyenlített
áramlása.
A lacsony vérnyomás, alacsony A CTH , renin hormonok, alacsony pajzsmirigyműködés:
Az élettől és tudatosságtól való visszahúzódás. A küzdelem feladása, apátia. Menekülés
a realitás elöl. Az ilyen kliensnek nincs meg a saját helye. Az önfeladás lelki pozíciója
kiválthat ilyen, csak testinek tűnő problémákat. Halálfélelem, kevés életenergia. A
betegnek bizonytalan az életben elfoglalt helye.
Ínhüvelygyulladás:
Görcsös akarat, ragaszkodás, és nem egyszerűen csak sok gyakorlás. Görcsösen, ész
nélkül gyakorolni amúgy is fölösleges. Én rengeteget olvastam a vonaton partitúrát,
vagy Bach orgonaművet, úgyhogy hamarabb tudtam a darabot fejben, mint kézben.
Feladat: ellazulni, elengedni, nyugalommal figyelni. Milyen görcsös célokat akarok?
Milyen a monotóniához való viszonyom? Szorongással végzem- e a munkám?
Mint már mondottam, számos lelki eredetű, de testi tünetet produkáló betegség
ismeretes (pszichoszomatikus betegségségek). Aki feszült, nem tudja kiadni mérgét,
elfogadni az élet negatív dolgait, nem tudja lenyelni a békát, elfolytja haragját gyakran
lesz gyomorfekély (ulcus ventriculi) vagy vékonybélfekélyes (ulcus duodeni) beteg. Az
allergia mögött nem csak a fokozódó környezetszennyezés, és európa-idegen növények
(pl. Ambrosia elatior - vadkender, amerikai GMO [genetically modified organics -
genetikailag módosított növények és élelmiszerek]) állnak. De a lélek idegenkedése is,
sérült anya - gyermek kapcsolatban gyakran találni asztmát (asthma). De allergiát vagy
bőr-allergiát, ekcémát (ekzema) is. Amit persze okozhat mosópor, gépzsír is, ám ha
nem kontakt (érintkezésből) allergiáról van szó, akkor lelki eredetű kontaktus probléma
húzódik a háttérben.
Pszichoszomatikus az alvászavarok többsége, fiatal férfiak merevedési zavarai, de
van pszichoszomatikus meddőség is, idegi eredetű hajhullás, alvászavar, fogyás is. De
pszichoszomatikus a cukorbaj (diabetes), a magas vérnyomás (hypertonia), és
ismeretes a fekélyes, ingerlékeny vastagbél, ami puffadással és hasmenési rohamokkal,
kólikával jár együtt (ISB - irritabilis colon [bél] szindróma).
Balesetek során, amikor bokaficam, lábszártörés, bokatörés van, kimutatható rejtett
pszichológiai motívum is, tovább lépni nem akarás, tudat alatti önbüntetés is. Bizony, a
balesetek tudat alatt az ún. sor[forgató]könyv52, a személyes hitrendszer, önbüntetés
rendszerébe illenek.
Nos, a zeneterápia olyan kiegészítő (komplementer) eljárás, ami motorosan -
érzékszervileg fejleszt, az érzelmi életet alakítja, és a lelki tartalmak feltárásábantudatosításában,
a saját érzelmek elfogadásában is segít. Elérkeztünk a vázlatunk
következő kérdéséhez:
52 Lásd; Eric Berne, Emberi játszmák, Sorskönyv című könyveit, ill. magát, az ún. tranzakcionalista pszichológiát.
Az én- állapotok elemzéseikor érzés és viselkedés -mintázatokat találunk, melyek nem függetlenek a szülői,
gyermeki én-állapotainktól, vagyis a korai, családi mintáktól (tranzakciók, szándék és érzésátvitel). Szülői én, a
gyermeki én, és a saját-én emlékei-mintái minden pillanatban bennünk vannak. Tanácsos tudatossá tenni, melyik
énünkkel reagálunk? (Tranzakcióanalízis)
26
MIBEN SEGÍTHET A ZENE?
A zeneterápián az improvizáció épp olyan, mint a rajz, az írás: a feltárás (exploráció) és
a belső lelki tartalmak kivetülése (projekció). 16 éves gimnazista fiú, minden füzete
margójára halálfejeket rajzolt. Miért? Következő korszaka, csokor virág, X alakban
áthúzva. 23 éves egyetemista, mindig mackót rajzol csokornyakkendővel, állandóan
félig eltakart nappal. -Mit szimbolizál ez? Alaszka (17 éves autista fiú beceneve) kerüli a
csörgődobot, a békát, a csörgőt, de püföli a dobot, és szereti a triangulum összes
árnyalatát. Mit önt hangba? Agressziót, simogatást? Igen, mindkettőt. Budapesten, a
Jászai Mari tér mögötti kis utcában, az első emelet, 5 emberrel 2 óráig játszottunk a
négyvonalas oktáv h-c és b-c szekundjaival: mit jelent? Négy ütem, Charpentier D-dúr
Te Deum -jából, s csak úgy ömlenek az asszociációk, s bennük megbújva a: saját gond,
saját öröm, saját világértelmezés. És itt van a hangsúly: a mű ürügyén a lelkemről, az
életemről beszélni, ventilálni, és érzelmeket kivetíteni, s itt pszichoterápiába
fordulhatunk át akár: a lélek dolgai napvilágra jöttek már. Nem ritka, hogy
pszichoterapeuta és zeneterapeuta együtt dolgozik. (Zenei részlet szól. A terapeuta
technikai hibát imitálva újraindítja a lejátszást.)
Alaszka: Ez itt nagyon rossz!
Zeneterapeuta: Hogy érted ezt? Hangos? Csúnya?
Alaszka: Nem, nem! Rossz a dal! [lefelé tartó sztakkátós futam, bőgőn]
ZT: A dallam, a hangszer? Melyik?
Alaszka: Úúúúúúúúúúúgy, az egééééész! Nyikorog!
ZT: Hallgassuk csak, még egyszer.
Alaszka: Nem muszáj. Nyikorgós.
ZT: És az milyen?
Alaszka: nemjó-nemjó-nemjó-nemjó!! (Felpattan a fotelből, körbe szalad a szobában.)
A nyikrogós az félőőős. Az olyan, mikor este hallod. De félsz. Pedig nem látsz senkit. De biztos,
valahol egy ajtó…
ZT:Ahá, úgy érted, egy ajtó kinyílik és megnyikordul.
Alaszka: Igen-igen-igen. És az félős. Bizony.
ZT: Miért félős?
Alaszka:Hülye vagy. Mert ha nyikorog, akkor jön valaki.
ZT: És akkor az miért félős? Mármint, ha jön valaki?
Alaszka: Ha jön valaki, akkor az félős. Lehet, bánt.
Nos, az idézetben nem megyünk tovább. A lényeg kiderült: Nyikorog-jönni fog, közeledik
(valaki/valami). A közeledés azonban veszélyes („félős”). Amíg valaki számára az
intimitás az élet alapélménye/csúcsélménye és alapszükséglete (lásd; Maslow piramis),
addig az autisztikus-szorongó ember számára a közeledés veszélyforrás lehet. A „hülye
vagy” itt annyit tesz: nem érted, pedig ez evidencia. Ha jön valaki, félni kezdek. Alaszka
nem azt mondta, tudom, másnak jó, ha közelednek hozzá, de nekem nem az. Ha nem;
én úgy gondolom, a közeledés mindenki számára rossz…
De nézzük, mi történt egy hét múlva? A zene ugyan az, és az elsötétített szobában…
Alaszka: Jó, nem félős, de most már én akarom nyitogatni! [az ajtót]
ZT: Úgy örülök, hogy nem félős, de a múlt héten, emlékszel, még félős volt.
Alaszka: De most én nyitogatom az ajtót. [ő maga kontrollálja az eseményeket]
ZT: És milyen a zene? Még csúnya?
Alaszka: A zene már nem érdekes! [már nincs belé proiciált félelem] És-és-és- [énekelve beszél]
a sötét sem érdekes! [már nem fél]
27
A zene tehát segített a feltárásban, a tudatosításban, sőt, az érzelmek átalakításában
is. Egy kellemes, tíz perces zenehallgatás oldhatja a feszültséget, lelassítja a
szívverést, mélyül és gyérül a légzés, csökken a vérnyomás. Oldódik a szorongás,
azonnal mérhető a bő elektromos-ellenállás változása. Nő a szerotonin
(boldogsághormon) szint, ill. mérhető a nyálban/vérben található α-immunglobulin szint
is, ami a fokozott immunitás jele. Ma már kimutatható az iL-6 (interleukin-hat)
koncentráció-változás, ami gyulladáscsökkentő hormonok (az ún. antiinflammatorikus
hormonok) elválasztását indukálhatja. ma már 120 olyan hormon (citokinek, limfokinek)
ismert, ami az immunrendszer („folyékony idegrendszer”) sejtjei közötti
kommunikációban vesz részt. A zene az érzelmeken keresztül (érzelmi hatás →
limbikus rendszer → hipothalamusz → peptidek/hormonok és a megfelelő testi hatások)
képes az egész testet áthangolni. (Anchoring, relaxáció, zenével kondicionált képek,
áttanulás, stb.) Javaslom, érdeklődő olvasóm, hogy foglaljuk össze, milyen
tulajdonságai vannak a zeneművészetnek, amik egyben terápiás hatások is?
A logikus ész az érett embernél az érzelmek elé tolakszik (racionális dominancia), ám a
művészet az ösztönökre nézve gyakran felszabadító. ...
A zeneterápia szimbólumterápia, relaxáció, lelki megbeszélés, játék, alkotóműhely,
segíti az emlékezést, a nyelvtanulást, és fejleszti a kreativitást. De együtt-zenélésben,
táncban, kórusban az együttműködést is. Regressziót, azaz egy korábbi fejlődési szintre
való visszatérést indukálhat -ami jó. Játékos. Túl röpít a szavak világán. Az ödipális
időszak (kb. 3-5 életév) problémáit (preverbális fejlődési szakasz) segíthet, épp a
nonverbalitással feltárni.
A TÜKRÖT ARRA HASZNÁLJUK, HOGY AZ ARCUNKAT NÉZZÜK, A MŰVÉSZETET PEDIG ARRA, HOGY A LELKÜNKET LÁSSUK.” -Georg Bernard Show

...
A zenei élménnyel sikerül kiüresedni, hogy a
világot magát, s ne a világra adott saját, talán torz, fájdalmas, reakcióinkat lássuk. A
saját énünk takarja el a létet, a szavak, a fogalmak, a spekuláció és gondolkodás csak
arra jók, hogy a mi kategóriáink szerint torzítsák el a létet… Tudunk-e nem
gondolkodni, egyetlen percig is?? A szavakon (gondolatokon) túli dimenzió kikerüli a
zavaró fogalmakat, kedvező tudatmódosulást lehetővé téve. Eloldjuk magunkat az
anyagi lét; a jelentéktelen, átmeneti, apró dolgok világától. Belélegezzük istent. S ez a
végső gyógyulás: újra, végleg EGÉSZségesnek lenni.
Kedves hallgató, végtelenül KÖSZÖNÖM, hogy velem tartottál. E jegyzet is a gondolatok
uzsonnája volt, remélem, nem hagytalak éhen. Kis jegyzetem a dolgok szokatlan
együttese, így biztos, egyoldalúsággal nem vádolható. További, értelmi-, érzelmi-,
szociális és spirituális gyarapodásod kívánva, boldog vizsgaidőszakot:
Dunkelnorbert
Debrecen, 2006 04 22.
100 nem vagyok negyven éves, nem vagyok neurotikus, szegény, vagy kövér… nem kell megfelelnem senkinek…
vagyok.